Évszakok
Sárga, barna, vörös színek,
Zörgő, színes falevelek.
Elmúlt a nyár, de az ősz is oly szép:
Ritka lomb közt suhanó szél,
S eső után ragyogó dél;
Tűző napja sugarait
Látom, s érzem ahogy arcomhoz ér.
Elmúlik, hisz múlandó az ősz is.
Kihalt tájon szökell már az őz is.
Madarakkal teli ágak
Alakját vetíti az ablakra
Kinti világunk halvány sugara,
S integet a függönyön keresztül;
Mikor minket már tavasz vesz körül.
Múló idő
Egy ismerős hely, egy pillanat,
Egy kedves hang, egy édes illat...
Millió emlék rám maradt.
Annyi mindent itt hagyott
Az a néhány év.
Csak felejtenék!
Egyedül a sötét ég alatt,
Már nem hallom a madarakat.
A csöndben ezer gondolat
Kéretlenül annyit mond,
Hogy már elmúlt rég
Az a néhány év.
2015.05.01.
Zajos óriás
Folyó mentén, hegyek között
Szokatlanul nagy a csönd,
A baj elől elrejtőzött
Rigó, róka, s minden őz.
Közeledik valami hang.
Halk zajból lesz nagy moraj.
Vágányt váltó vén vagonok
Előtt mozdony zakatol.
Messze menő mérges mozdony
Zakatol és zörög folyton.
Nem csoda hát, hogy nagyon fél
Hegyen-völgyön mind, aki él.
Görbe gátnál gázló gőzös
Orrából fut ki a gőz,
És tudja most már minden tölgy,
Hogy síneket r
A Hold
Ma csupán a Hold mosolyog
A csillaghálóval szőtt égbolton
A végtelen ében-éjben.
Oly felfoghatatlanul végtelen
Sok vad, kóborló gondolat
Keres helyet, ahová leszállhat,
Mint ahogyan az óceánt
Megannyi hajós szelte át
Mialatt az idő egyre haladt,
Elmosva hosszú évszázadokat.
A Hold holnap is vidám lesz
Tudom, hiszen ő sosem kesereg.
Bár lenne oka panaszra,
Mert a Földre tekint nagy ablaka,
Ahol túl sok a rettenet,
Milliónyi ember szelet kerget,
S ha rám vetíti lágy fényét
Mik
Merengő
Minden pillanatára élénken emlékszem, -
Most is mintha itt lélegezne mellettem -
De a levegőt már csak szaporán kapkodja
Milliónyi emlék szorító vasmarka.
Végtelenül nehéz jó szavakat találni,
De hidd el, ettől még az érzés valódi...
Lágyan simogat, és kellemesen illatos,
De krétarajz lesz, melyet záporeső mos.
S többé nem élem át,
Nem tapasztalhatom,
Kereshetem nyomát,
De végül feladom!
2015.02.25.
Összegzés
Fáradt szememre mégse jön álom,
Hiába zuhanok keresztül az ágyon.
Nem számít már nekem miért, hol, s hányszor
Bántott meg Ő, kiért szívem most gyászol.
Nem bánom, tegye csak meg ezerszer!
Ha tehetném, kérlelném: „Ne eressz el!”
Elmondanám, mennyire hiányzol,
És hogy nem zavar, akárhányszor hibázol.
Nem is tudod mekkora fájdalom
Magamba fojtanom összes bánatom!
Láttál-e vizet kiszáradt mederben -
Ahogy a vér pumpál lüktető erek
A mélyben
Valami óceánhoz hasonló
Hatalmas teher zuhan rám,
Amiben, mint egy süllyedő hajó,
Melyet nem hajt már tengerár,
Úgy vész el ajkamról az összes szó.
Nehéz teher ez, mint a vasmacska.
Ha elenged, a mélybe húz,
S te hiába is vagy erős sajka,
A túl nagy nyomás összezúz.
Így esel szét sok apró darabra.
Hiányod hullámokkal érkezik,
És ha néha úgy van kedve,
Felcsap a hatalmas sziklaszirtig,
Mely után kicsit pihenne,
Mégis süllyed, mint az
Egy csoda két oldala
Az álom azzal kezdődik,
Ha az álmodó elalszik.
Lassan, a fejét lehajtva,
Álomvilágba haladva,
Egy percre talán még megáll,
S a lámpa fénye hamarán
Egy szentjánosbogárrá vál.
Azután végre elalszik.
Elszunnyad, és utazik.
Legmélyebb gondolatjában,
S a medve barlangjában,
Hol a nagy titok tovaszáll,
A képzelet világánál
Soha, de soha meg nem áll.
Repül, egészen a hegyig
És a legmélyebb völgyekig,
Ahol a tündérek laknak,
S mind-mind csod
Menedék
Valahol a távolban,
Óriás ködfátyolban
Meseszerű körvonal
Terül végig, s úgy látom,
Üresen hagyott várrom
Áll a ködös határon.
Arra tart egy félig vak
Különös sötét alak,
Háta mögött madarak
Követik a bús vándort,
Kit nem tart vissza zápor,
A sáron is átgázol.
Soha nem volt más álma
Vagy bármi önző vágya,
Csak eljutni a várba.
S lakhelye volt a város,
Ahonnan elvágyódott,
Hogy ne legyen magányos.
Tervek né
Évszakok
Sárga, barna, vörös színek,
Zörgő, színes falevelek.
Elmúlt a nyár, de az ősz is oly szép:
Ritka lomb közt suhanó szél,
S eső után ragyogó dél;
Tűző napja sugarait
Látom, s érzem ahogy arcomhoz ér.
Elmúlik, hisz múlandó az ősz is.
Kihalt tájon szökell már az őz is.
Madarakkal teli ágak
Alakját vetíti az ablakra
Kinti világunk halvány sugara,
S integet a függönyön keresztül;
Mikor minket már tavasz vesz körül.
Múló idő
Egy ismerős hely, egy pillanat,
Egy kedves hang, egy édes illat...
Millió emlék rám maradt.
Annyi mindent itt hagyott
Az a néhány év.
Csak felejtenék!
Egyedül a sötét ég alatt,
Már nem hallom a madarakat.
A csöndben ezer gondolat
Kéretlenül annyit mond,
Hogy már elmúlt rég
Az a néhány év.
2015.05.01.
Zajos óriás
Folyó mentén, hegyek között
Szokatlanul nagy a csönd,
A baj elől elrejtőzött
Rigó, róka, s minden őz.
Közeledik valami hang.
Halk zajból lesz nagy moraj.
Vágányt váltó vén vagonok
Előtt mozdony zakatol.
Messze menő mérges mozdony
Zakatol és zörög folyton.
Nem csoda hát, hogy nagyon fél
Hegyen-völgyön mind, aki él.
Görbe gátnál gázló gőzös
Orrából fut ki a gőz,
És tudja most már minden tölgy,
Hogy síneket r
A Hold
Ma csupán a Hold mosolyog
A csillaghálóval szőtt égbolton
A végtelen ében-éjben.
Oly felfoghatatlanul végtelen
Sok vad, kóborló gondolat
Keres helyet, ahová leszállhat,
Mint ahogyan az óceánt
Megannyi hajós szelte át
Mialatt az idő egyre haladt,
Elmosva hosszú évszázadokat.
A Hold holnap is vidám lesz
Tudom, hiszen ő sosem kesereg.
Bár lenne oka panaszra,
Mert a Földre tekint nagy ablaka,
Ahol túl sok a rettenet,
Milliónyi ember szelet kerget,
S ha rám vetíti lágy fényét
Mik
Merengő
Minden pillanatára élénken emlékszem, -
Most is mintha itt lélegezne mellettem -
De a levegőt már csak szaporán kapkodja
Milliónyi emlék szorító vasmarka.
Végtelenül nehéz jó szavakat találni,
De hidd el, ettől még az érzés valódi...
Lágyan simogat, és kellemesen illatos,
De krétarajz lesz, melyet záporeső mos.
S többé nem élem át,
Nem tapasztalhatom,
Kereshetem nyomát,
De végül feladom!
2015.02.25.
Összegzés
Fáradt szememre mégse jön álom,
Hiába zuhanok keresztül az ágyon.
Nem számít már nekem miért, hol, s hányszor
Bántott meg Ő, kiért szívem most gyászol.
Nem bánom, tegye csak meg ezerszer!
Ha tehetném, kérlelném: „Ne eressz el!”
Elmondanám, mennyire hiányzol,
És hogy nem zavar, akárhányszor hibázol.
Nem is tudod mekkora fájdalom
Magamba fojtanom összes bánatom!
Láttál-e vizet kiszáradt mederben -
Ahogy a vér pumpál lüktető erek
Menedék
Valahol a távolban,
Óriás ködfátyolban
Meseszerű körvonal
Terül végig, s úgy látom,
Üresen hagyott várrom
Áll a ködös határon.
Arra tart egy félig vak
Különös sötét alak,
Háta mögött madarak
Követik a bús vándort,
Kit nem tart vissza zápor,
A sáron is átgázol.
Soha nem volt más álma
Vagy bármi önző vágya,
Csak eljutni a várba.
S lakhelye volt a város,
Ahonnan elvágyódott,
Hogy ne legyen magányos.
Tervek né
A mélyben
Valami óceánhoz hasonló
Hatalmas teher zuhan rám,
Amiben, mint egy süllyedő hajó,
Melyet nem hajt már tengerár,
Úgy vész el ajkamról az összes szó.
Nehéz teher ez, mint a vasmacska.
Ha elenged, a mélybe húz,
S te hiába is vagy erős sajka,
A túl nagy nyomás összezúz.
Így esel szét sok apró darabra.
Hiányod hullámokkal érkezik,
És ha néha úgy van kedve,
Felcsap a hatalmas sziklaszirtig,
Mely után kicsit pihenne,
Mégis süllyed, mint az
Egy csoda két oldala
Az álom azzal kezdődik,
Ha az álmodó elalszik.
Lassan, a fejét lehajtva,
Álomvilágba haladva,
Egy percre talán még megáll,
S a lámpa fénye hamarán
Egy szentjánosbogárrá vál.
Azután végre elalszik.
Elszunnyad, és utazik.
Legmélyebb gondolatjában,
S a medve barlangjában,
Hol a nagy titok tovaszáll,
A képzelet világánál
Soha, de soha meg nem áll.
Repül, egészen a hegyig
És a legmélyebb völgyekig,
Ahol a tündérek laknak,
S mind-mind csod
Hi, call me Viki.:D I'm 22, and a student from Hungary. Here you can find my old poems that I've written when I was down ('cause of the insipiration, you know.:D), now I'm fine... and busy...:I Hope I'll have time, and also inspiration even in my happy moments to write more.
Some of my old photos taken almost literally with a potato can be found here (and some drawings), too. Once I'll have my dream job (or not) and buy a nice camera... Hope so.:D
...but till then, thank you for visiting my page! Enjoy.^-^
Favourite TV Shows
OUAT, PLL, etc...:D
Favourite Bands / Musical Artists
Simple Plan, and many more...
Other Interests
Drawing, painting, photography (hobby), writing (poems), jewelry making; almost anything that requires creativity...
"Kint süt a nap, de rám örökké sötét felhők lesnek,
Még Te vigasztaltál azzal, hogy örökké nem eshet...
A temérdek rossz összezúz, ezt égetem most papírra,
A szavakat felnagyítva, ami a szívemet szétszakítja...
Szívtelen, minden fájdalmat eldobhatok,...
Hi there! If you have a second, would you be so kind to just go here [link] and vote for my picture? You can just click the red button, it only takes a sec Thank you!!!